Olvasási idő: 7 perc
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) Nemzetközi Kapcsolatok Iskolájának a Diplomáciai és a Külgazdasági Műhelye Kanyarban előzünk címmel programsorozatot indított a magyar gazdaságdiplomácia szereplőivel. A programsorozat célja, hogy bemutassa a gazdasági élet és a kormányzati szereplők tevékenységét, különös tekintettel az elmúlt 10 év gazdaságdiplomáciai sikereire. Beszélgetésinkben szeretnénk bemutatni, hogy hogyan lett a gazdaságdiplomácia a magyar gazdaság meghatározó pillére, húzó ereje.
A programsorozat első vendége Bata-Jakab Zsófia, a Magyar Divat & Design Ügynökség (MDDÜ) vezérigazgatója volt. A beszélgetésünk fő területei: az ügynökség feladatai, céljai, az elmúlt három év sikerei, valamint a hazai kreatívipar előtt álló kihívások és külpiaci tevékenységük szakmai támogatása voltak.
Az elmúlt három évben, az ügynökség megalapítása óta kiemelt figyelmet kapott a hazai divat- és designipar fejlesztése, támogatása. Az ügynökség célja, hogy Magyarország ezen iparágak regionális központja legyen, ahogy már száz évvel ezelőtt is, úgy most is nemzetközi sikereket érjen el a magyar kreativitás.
Az MDDÜ által biztosított iparági támogatás és koordináció négy fő területre koncentrálódik. A gyártásfejlesztés, az oktatásfejlesztés, a hazai stabilizáció, valamint a nemzetközi piacra lépés támogatása. Ebben a tevékenységben fontos az iparági kormányhivatalok és minisztériumok segítsége is. Az MDDÜ az elmúlt években folyamatos és sikeres szakmai partnerséget ápol többek között a Magyar Exportfejlesztési Ügynökséggel (HEPA), az Innovációs és Technológiai Minisztériummal (ITM), valamint a Külgazdasági és Külügyminisztériummal is.
2020 mérföldkő volt az MDDÜ történetében, hiszen az ITM-mel folytatott szakpolitikai egyeztetések eredményeként létrejött a Divat és Design Pályázat, amely 15 milliárd forintos pályázati kerettel támogatja a hazai divat- és designipari vállalatok technológiai fejlesztéseit, de munkahelymegtartó és jövedelemtermelő képességük megőrzésére is fordíthatják a pályázat során elnyert összeget. A divat- és formatervezéssel, valamint gyártással foglalkozó vállalatok, vállalkozók előtt korábban nem, vagy csak korlátozott mértékben elérhető állami pályázatok nyíltak meg.
A külpiaci megjelenés során egyre fontosabbá válik a fenntartható üzleti modell, a cégek törekednek arra, hogy ez a szempont az egész üzleti folyamatban érvényesüljön. A közösségi média térnyerésével pedig már hangot is tudnak adni igényüknek a tudatos fogyasztók.
A fenntarthatósági gondolkodásmód népszerűsítése az ügynökség mentorprogramjaiban is kiemelt szerepet kap. A feltörekvő vállalkozások fejlesztését célul kitűző mentorprogramokban a márkaépítés mellett a körkörös gazdasági modell témája is a képzés része. Divat területen a Magyar mentorprogram segíti a hazai stabilitás elérésében a divattervezőket, a Nemzetközi mentorprogram pedig a Camera Nazionale della Moda Italiana, olasz divatkamara bevonásával, az országhatáron túli érvényesülésben nyújt támogatást. Design oldalon a design START és olasz Istituto Europeo di Designnal (IED)-del közösen indított design SPEED hívja fel a formatervezők figyelmét a fenntartható működésre. A globális piacra jutásban a külképviseleteink is jelentős segítséget nyújtanak, országspecifikusan, felmérve az adott piac igényeit keresnek partnereket a termékekre. Általánosságban elmondható, hogy a hazai cégek a tudatos, fenntartható gondolkodásban is alkalmazkodnak és követik a nemzetközi trendeket.
A fenntarthatóság mellett az iparág egyik legnagyobb kihívása a szakemberhiány, hiszen egyre kevesebb fiatal választja a könnyűipart, ezért szintén célja az ügynökségnek, hogy bemutassa a szakma szépségeit a pályakezdő fiatalok részére a sikeres pályamodellek és a munkalehetőségek népszerűsítésével. A gyártási munka sokszínűsége több területen kínál lehetőségeket a munkavállalóknak. A cél, hogy a kreatívipari karrierút visszanyerje presztízsét, hogy a jelenlegi 12 000 vállalat és a mintegy 100 ezer fős munkavállalói létszám is növekedjen, így még jelentősebb lesz az iparág hozzájárulása a nemzetgazdaság teljesítményéhez.
A cél eléréséhez erősíteni kell az értékesítést is, amelyben fontos szerepet kapnak a hazai szervezésű nemzetközi bemutatók, konferenciák. Az MDDÜ rendezvényei alatt a külföldi potenciális partnerek a magyar divatmárkák mellett megismerhetik országunk és fővárosunk szépségeit is, így az iparág hozzájárul a Magyarországról alkotott pozitív kép erősítéséhez. A sikeres programok és a márkák megismerése közelebb hozza a nemzetközi döntéshozókat, vevőket a magyar termékek külföldi bevezetéséhez.
Ebben is példát mutatva, a Magyar Divat & Design Ügynökség épületében minden tárgyalópartner magyar tervezésű és hazai gyártású termékekkel találkozik, hogy testközelből tapasztalhassa a magyar kreativitást és egyediséget. A divat és design érdekképviseletében, a divatdiplomáciában is döntő szerepe van a személyes kapcsolatoknak, ha a magyar termékek népszerűsítése a cél.
A világjárvány előtt az offline eseményeket és kiállításokat követően számos megrendelése érkezett a tervezőknek és gyártóknak, a vírushelyzet viszont ezeket is háttérbe szorította. A nemzetközi korlátozások további kihívásokat eredményeztek a hazai divat- és designipar számára, hiszen a globális értékláncok akadozásával hiányt szenvednek olyan alapanyagokból, amelyek behozatala a vírus miatt jelenleg korlátozás alá esik, és beszerzését egyáltalán nem, vagy csak drágább, gyengébb minőségű helyettesítővel tudják kiváltani. Az ágazat teljes bevételének 81 százaléka származik exportból. A nemzetközi piacokon való eredményes működés azonban rendkívül erőforrásigényes: komoly technológiai fejlesztések szükségesek ahhoz, hogy az iparági szereplők ebben a megváltozott gazdasági helyzetben is megtartsák versenyképességüket. Az elmúlt hónapok hozta változások miatt világszerte strukturális átrendeződések kezdődtek meg az ágazatban, amely idővel új exportlehetőségeket nyithat a magyar divat-és designipar előtt.