Jelenleg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Munka- és szervezetpszichológia mesterszakának hallgatója vagyok, az alapdiplomám a Károli Gáspár Református Egyetemen szereztem. Figyelmem fókuszában a szervezetek működése és azok dinamikája áll, legyen szó munkahelyi környezetről, vallási közösségről, egy iskolai osztályról, vagy épp szélesebb perspektívában a társadalmunkról. 2019 ősze óta vagyok az MCC – Mindset Pszichológia Iskola hallgatója, ebben az évben csatlakoztam a Közösségek Műhelyhez. Az életemben meghatározó szerepet tölt be a személyes hitem, ezért is választottam olyan kutatási témát, amely a keresztény vallás és pszichológia kapcsolatát vizsgálja.
Kutatási téma:
Módosult tudatállapotokhoz való viszonyulás keresztény hívők körében
Kutatásom szempontjából a pszichológiailag indukált módosult tudatállapotok kapnak kiemelt szerepet, különösen a relaxáció, meditáció és hipnózis témája. A témában való kutatásom és a tapasztalataim is azt igazolják, hogy a keresztény hívők körében megoszlanak a vélemények arról, hogy összeegyeztethető-e a vallásos meggyőződésükkel az, ha olyan pszichológiai kezelést vesznek igénybe, amely módosult tudatállapotokkal dolgozik. Milyen hatással van ránk a hipnózis, a meditáció? Szabad-e kereszténynek mindfulness technikákat gyakorolni? Mi adja a kételyek alapját?
A kérdés körbejárása szempontjából elhanyagolhatatlan tényező a módszerek történeti háttere. A nyugati kultúrában igyekszünk a tudatnak a tudományos feltérképezésére helyezni hangsúlyt, a filozófiai és vallásos vonatkozásokat lefejtve ezekről módszerekről, azonban sokak fejében továbbra is úgy élnek, mint misztikus technikák, amelyektől jobb távol tartani magunkat. A módosult tudatállapotok végig kísérték az emberi történelmet, kezdve a sámánizmussal, a csodálatos vallási gyógyításokon át a boszorkányokig. A meditáció gyökereit a keleti vallásokban találjuk, azonban nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a keresztény lelkiségben is felfedezhetőek hasonló motívumok. Felmerül a kérdés, hogy vajon egy alkalmazott technika elválasztható-e attól az eredeti közegtől és háttérideológiától, amelyből származik?
