Wisznovszky Tamás vagyok, ötödéves jogász szakos hallgató az ELTE Állam-és Jogtudományi Karán. Középiskolai tanulmányaimat Gödöllőn végeztem a Premontrei Szent Norbert Gimnáziumban, azonban már ekkor összefonódott az életem az MCC-vel, hiszen az intézmény Középiskolás Programjába már kilencedik évfolyamosként felvételt nyertem. A Juniorképzésben és az MCC Jogi Iskolájában eltöltött évek után korán kialakult közjogi és jogelméleti érdeklődésem vezetett a Jog és Társadalom Műhelyébe.

A Műhelytagság Programban folytatott kutatási témám már régebb óta tudományos vizsgálódásom homlokterében van, így egy szemeszteren át az Egyesült Államokban tartózkodtam kint kutatóként a Quinnipiac és Yale University-n, de felhasználtam munkám során a Library of Congress és a Columbia University anyagát is. 2024-ben az Egyesült Királyságban a Cambridge University-n ismertettem kutatási eredményeim.

A jogtudományok terén végzett gyakorlati és elméleti munkámon túl elsősorban történelemmel foglalkozom, így publikációim egy jelentős része is a történettudományokhoz kapcsolódik. Mindezeken túl a történelem terén oktatási tevékenységet is végzek, valamint tananyagfejlesztésben is részt veszek.

Kutatási téma:

Az Egyház és az Állam kapcsolata az Amerikai Egyesült Államokban és Magyarországon: a különböző alkotmányos berendezkedések gyökerei és okai

A kutatás egy olyan több évszázados kérdéssel foglalkozik, amely mindig is nagyban befolyásolta az államok és az egyének életét egyaránt, valamint napjainkban a nyugati civilizáció esetében különösen nagy jelentősége van. A vizsgálódás tárgyát az Egyház és az Állam kapcsolatának feltérképezése jelenti jogbölcseleti, összehasonlító alkotmányjogi, jogtörténeti és történeti kutatás által, különösképpen összpontosítva Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok alkotmányos szabályozására.

A kutatás módszertana három fő pillérre épül. Ezek közül az első a történeti kutatás, amely elsősorban levéltári kutatáson alapul, a vonatkozó szakirodalom feldolgozása mellett, hiszen csak a két ország történeti fejlődésén keresztül érthetőek meg napjaink jogrendszerei és az abból következő különbözőségek. A kutatás második pillérét a jogtörténeti kutatás adja, amely az alkotmányjogi, a jogszabályi és a szabályozói környezet alakulását tekinti át. Az összetett módszertan harmadik pillérét egy jogösszehasonlító módszer adja, amellyel egyaránt vetem össze az egykori és napjaink alkotmányjogi szabályozását Magyarország és az Egyesült Államok vonatkozásában.