Ménkű Andrea vagyok, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának negyedéves joghallgatója. Jelenleg a freiburgi Albert Ludwigs Egyetemen veszek részt Erasmus+ mobilitási programban. A Mathias Corvinus Collegiumnak (MCC) immáron negyedik éve vagyok a tagja. Részt vettem az MCC Junior képzésében, majd a Jogi Iskolában folytattam tovább a tanulmányaimat. Az egyetemi éveim alatt különösen kedvessé vált számomra a közjog területe, ezért 2021 őszén a Közjogi Műhelyhez csatlakoztam. Mentorom, Dr. Sulyok Márton vezetésével az életvégi döntések gyakorlatát vizsgálom a magyar és a német gyakorlatban, amely mind jogi, mind etikai, morális szempontból sok kérdést vet fel modern, indivisualista világunkban. A köznyelvben csak living will-ként vagy élő végrendeletként ismert előzetes nyilatkozattétel lehetősége egy olyan, emberi méltóságból eredő jogosultság, amely minden cselekvőképes személyt megillet, annak érdekében, hogy későbbi cselekvőképtelenné válása esetére előre rendelkezzen egészségügyi ellátásának igénybevételével, visszautasításával, az arról való lemondással kapcsolatban. Az előzetes nyilatkozat tételének joga, mint a beteg önrendelkezési jogának része többek között felveti azt a dilemmát, hogy hogyan viszonyul az élethez való joghoz, és az állam életvédelmi kötelezettségéhez. A kutatómunka során ezt és ehhez hasonló alkotmányossági kérdéseket vizsgálok, valamint arra a kérdésre is keresem a választ, hogy mennyire elterjedt, mennyire hatékony és bevett módszer a gyakorlatban az életmentő-életfenntartó kezelések visszautasításának rendszere Magyarországon (komparatíve pedig Németországban), az ilyen eljárások eredményességének (gyakoriságának) vagy kudarcának (hiányának) lehetséges okait is feltérképezve. Ezen kívül a közjegyzők eljárásban beöltött szerepét is megvizsgálom és összehasonlítom a magyar és a német rendszert.
Kutatási téma:
Élet vagy halál - Az élő végrendelet a közjegyzői gyakorlatban
Modern, individualista világunkban az életvégi döntések mind jogi, mind etikai, morális szempontból egyre nagyobb teret nyernek, és megítélésük sok helyzetben sok kérdést vet fel az előbbi területeken. A köznyelvben csak élő végrendeletként ismert előzetes nyilatkozattétel lehetősége olyan emberi méltóságból eredő jogosultság, ami minden cselekvőképes személyt megillet, annak érdekében, hogy későbbi esetleges cselekvőképtelenné válása esetére előre rendelkezzen egészségügyi ellátásának igénybevételével, visszautasításával, az arról való lemondással kapcsolatban. Az élő végrendelet kötelezően közokirati formához kötött, ennek következtében a közjegyzők tevékenysége kiemelten fontos az életvégi döntések körében. Az élő végrendeletnek egyfelől meg kell felelnie a jogszabályi előírásoknak, másrészt viszont a klinikai gyakorlatban is életszerűnek, hatékonynak kell lennie. Egy olyan jogi dokumentumról van tehát szó, aminek tartalma szinte kizárólag az orvostudomány által meghatározott, ezért a közjegyzők szerepe kiemelt jelentőséggel bír.
A kutatásom során először az előzetes nyilatkozat tételének jogát, mint a beteg önrendelkezési jogának részét vizsgálom alapjogi, alkotmányossági szempontok alapján. A jogintézmény nemcsak morálisan, etikailag kettős megítélésű, hanem alapjogi szempontból is felvet jelentős kérdéseket. Így például azt a dilemmát, hogy hogyan viszonyul az előzetes nyilatkozattételi jog, mint az önrendelkezési jog része az élethez való joghoz, és az állam életvédelmi kötelezettségéhez. Az alkotmányjogi vizsgálódást követően megvizsgálom, hogy mennyire elterjedt, mennyire hatékony és bevett módszer a gyakorlatban az életmentő-életfenntartó kezelések visszautasításának rendszere Magyarországon, valamint, hogy milyen szerepet töltenek be a közjegyzők a dokumentum elkészítése során.
